Látványosságról és a Vatikánról lévén szó, természetesen a Szent Péter Bazilikába se gondoljátok, hogy a sarkatok háromszori összeérintésével azonnal bejuttok, de azért teljesíthető a kihívás.

HOL IS KEZDJÜK?

Először is: tessék normálisan felöltözni!

Nem villantunk cicit, popsit, vállat, térdet, köldököt. Pasik sem! Aki ezt nem tartja be, eléggé megszívja: átverekszi magát a biztonsági kapukon, majd a bejárat előtt szépen közlik vele, hogy ide haver ebben a hacukában te bizony nem mész be. Ezek itt nem viccelnek, ez nem Isztambul, ahol a mecset bejáratnál kölcsönöznek Neked izzadt-büdös, ámde mindent elfedő gúnyát.

Ninc jó ruha, ninc bemenet.

A BAZILIKA BELÜLRŐL

Azt tudtátok, hogy a Pietà szoborcsoportból Máriának egyszer betörték az orrát?

Na de haladjunk szép sorjában. Átérve a biztonsági kapukon és az illegálisan kilátszódó testrészek ellenőrzési pontján, a Bazilika varázslatos belső pompája tárul elénk:

 A Bazilika belülről- részlet

A márványpadló borította belső folyosókon végigsétálva számtalan gyönyörű, díszes remekművet csodálhatunk meg:

1. Bernini bronzból készült munkáját, a Baldachint, melyet, ha jól tudom, a körmenetekhez használt hordozható baldachin ihletett:

Bernini- Baldachin

2. A főoltár fölött lévő, padlószinttől számított 120 méter magas kupolát, melyet 4 hatalmas, díszes pillér tart:

3. vagy Michelangelo Pietà szoborcsoportját, mely a keresztről levett Jézust gyászoló Máriát ábrázolja:

Michelangelo - Pieta

Állítólag a 70-es években egy magyar származású, zavarodott elméjű ausztrál geológus kalapáccsal támadt a szoborra: letörte Mária kezét, és az orrát is megcsonkította kissé, ezért a szobor restaurálása óta üvegfallal védik a művet a hasonló önjelölt szobrászoktól.

A Bazilika kupolájába 5€ körüli díj ellenében fel lehet menni, amit ha tudok előre, mindenképp megejtek, de így ez az élmény marad a következő alkalomra.

Következik: Róma - Vatikáni Múzeum

Miután a reggeli Vatikáni Múzeum látogatásomat bebuktam, nekivágtam a környék felfedezésének. Rálestem a térképre, mi van még itt a közelben: az első dolog, amire figyelmes lettem, egy nagy, zöld, csillag alakú valami, középen felirattal: Castel Sant'Angelo

Hú, ez biztos valami vár lesz, nézzük meg! Elindultam hát a frissen felfedezett váram felé, amivel kapcsolatban pár perc múlva azért leesett, hogy ez nem Szent Ándzselo vára, ahogy én azt elsőre gondoltam. Napi szőke én kipipálva!

Figyelem! Néhány mondat történelem következik!

Az Angyalvár, római nevén Castel Sant’Angelo, eredetileg Hadrianus császár síremlékének épült a II. században. Később katonai erődítménnyé alakították át, majd a XIII. században III. Miklós pápa egy titkos alagúttal köttette össze az Angyalvárat ás a Vatikánt, hogy a vár szükség esetén biztonságos menedéket nyújthasson. A vár több ízben is segítette a pápák munkásságát: veszély esetén menedékként, békés időkben nyári rezidenciaként szolgált.

Érdekesség, hogy a várat börtönként is használták, többek között Giordano Bruno, a híres filozófus is itt raboskodott, mielőtt eretnekség vádjával máglyahalálra ítélték.

Nevét a pestisjárvány idején kapta: a lengenda szerint a pápa a vár tetején látta meg Mihály arkangyalt, amint a büntetés kardját visszahelyezi hüvelyébe, jelezvén, hogy vége a járványnak.

Ennyi elég is lesz a töri órából, kanyarodjunk vissza szépen a jelenbe. Amikor épp nem fújta le a fejemet a szél, készítettem néhány képet: a várból például szép kilátás nyílik a Szent Péter Bazilikára:

Itt találkoztam egy csoda jófej sirállyal, akivel megegyeztünk egy szelfi fotóban:

A lépcsőfordulóban belebotlottam Voldemort kőszobrába:

Az egyik terem falát pedig a következő festmény díszíti, kommentelnem szerintem szükségtelen:

Az Angyalhíd, mely az Angyalvárat köti össze Róma városával, a mai napig csodás látványt nyújt az arra látogatóknak. A szívás, hogy itt is, mint minden frekventált turista helyen, rengeteg ember van, szóval jobb, ha beletörődsz: bizony ott fog virítani a fotóid nagy részén a baseball sapkás, kamerában végződő fejű, lecsatolható gatyás, nagybetűs Turista.

Postaláda

Rómában többször találkoztam utcára kihelyezett postaládákkal, melyek egyike az Angyalvár és a Bazilika közötti téren található. Biztos csak én vagyok szkeptikus, de nehezemre esett elhinni, hogy ezek nem csupán kamu postaládák. Megkérdeztem hát az ottani képeslap árust, hogy ha ide bedobom a képeslapom, tényleg eljut a címre, amit ráírok?

Morcos fejjel közölte, hogy igen, miért, mit gondoltam?!, de nincs bélyege, szóval kár a gőzért.

Na kössz, ezzel a mondattal most pont nem azt erősítetted meg barátom, hogy tévedek! Sebaj, ez a teszt most nem jött össze, de ha legközelebb Rómában járok, egy potya-postaládát biztosan ki fogok próbálni.

Ez a kép annyira jól sikerült, hogy ha jobban megnézitek, olyan, mintha a képeslapon szereplő pápának kilógna a könyöke az állvány mögül. ;)

Következik: Róma - Szent Péter Bazilika

Kezdjük rögtön a legelején: hogyan jutunk a reptérről a városba?

A Fiumicino reptérről legegyszerűbben az FL1-es vonattal vagy busszal lehet bejutni Rómába.

A vonatjegy €8 egy irányba, nagyjából 40-45 perc a menetidő, úticéltól függően:

• a Piramide Ostiense (B metróvonalhoz csatlakozik)
• a Tuscolana (A metróvonalhoz csatlakozik, az állomástól balra kb. 5 perces sétára található a Ponte Lungo megálló)
• vagy a Tiburtina (B metróvonalhoz csatlakozik) megállónál érdemes leszállni.

A repteret a várossal összekötő busz (terravision) a Terminire érkezik, nagyjából €6 a jegy, és forgalomtól függően 1 órás, vagy valamivel hosszabb menetidővel érdemes számolni.

Jegyvásárlás: vonatjegyet nemcsak emberektől, hanem vagány piros automatáktól is lehet ám venni. Amúgy tök jófejek ezek a masinák, mert az általad kiválasztott nyelven, mielőtt fizetnél, állati hangosan felhívják a figyelmed, hogy vigyázz a zsebesekkel! Viszonylag egyértelmű a használatuk, szóval én azt mondom, megéri a pötyörészést, és még kártyát is elfogadnak.

RÓMA BELVÁROSA

Róma belvárosában az a nagyszerű, hogy gyakorlatilag a látványosságok többsége gyalogos távolságra található egymástól. Ha valaki esetleg nem szeret sétálni, a metrót is segítségül hívhatja: a főbb nevezetességek mellett közvetlenül metró megálló is található.

Az A, B és B1 vonalak vasárnaptól csütörtökig 5:30-23:30 között, pénteken és szombaton reggel 5:30 és éjjel 1:30 között járnak.

Egy jegy ára €1,50, érvényesítéstől számítva 100 percig érvényes. Jegyet én mindig a metrómegállókban vettem az erre a célja kihelyezett automatákból, de ha jól tudom, újságárusoknál és kiosk-okban is árulnak.

Érdemes lehet utánanézni a Roma Passnak.

Én nem éltem vele, de megéri kiszámolni, sokaknak nagy segítség lehet.

A VATIKÁNI MÚZEUM

az A metróvonal „Cipro” megállójához található a legközelebb.

Nyitva tartás: H-Szo: 9:00- 18:00, utolsó belépés: 16:00

Belépő: €16, online foglalással: €20

Eddig érdemes volt online foglalni, hiszen az extra €4 költségért garantált volt a gyorsabb, zökkenőmentesebb bejutás a múzeumba. Ez sajnos a jelenlegi, szigorított biztonsági intézkedések miatt már nincs így: függetlenül attól, hogy van-e előre vásárolt jegyünk, vagy sem, ugyanúgy ki kell várnunk a biztonsági kapukhoz vezető sort, ami gyakorlatilag egyenlő a jegy nélküliek sorával. Ez a sor elképesztően hosszú: a bejárattól majdnem a bazilikáig tart, higgyétek el, az embertelen!

Én így jutottam be végül, előre vásárolt jegy nélkül.

SZENT PÉTER BAZILIKA

A Vatikán méltán híres és népszerű látványossága a Szent Péter Bazilika, mely a római katolikus egyház első számú szentélye, és egyben a világ legnagyobb keresztény temploma is.

Ha szembe álltok a Bazilikával, jobb kéz felől találtok majd egy szökőkutat: ennek a környékén keressétek a hatalmas embertömeget, mely a biztonsági kapus beengedő rendszert jelöli. Nagyjából 20 perces sorban állással számoljatok, nyáron mindez a tűző napon, szóval aki utóbbit nem bírja, javaslom, készüljön megfelelő védőfelszereléssel.

Bárki bármit mond a Szent Péter tér közelében: a Bazilikába ingyenes a belépés!

Amire az euro-kicsengetés helyett viszont feltétlenül szükség van, az az öltözködési előírások betartása: vállat, térdet, dekoltázst villantani a Bazilika egész területén szigorúan tilos! Aki ezt az aprócska szabályt megszegi, már a bejáratig sem fog eljutni, hiába a sorban állás a biztonsági kapuknál.

Hogy mi vár Rád odabent? Ebben a bejegyzésemben találsz egy kis ízelítőt:

Róma - Bazilika

ANGYALVÁR

Az Angyalvárba €10 a belépő, diákkal, ha jól láttam, €5.

Nagy elvárásaitok ne legyenek, de nekem tetszett: a vár több pontjáról is szép kilátás nyílik a Bazilikára, fent találkozhattok sirállyal, és ha megéheztek, vagy innátok egy kávét, van egy hangulatos étterem is az egyik fenti folyosón.

Bővebb infó az Angyalvárról:

Róma - Angyalvár

A fenti infókat 2016. júliusában rögzítettem.

Az első, és legfontosabb szabály, amit egy életre megtanultam: a kikészített holmik felét szépen megfogjuk, és visszapakoljuk a szekrénybe. Nem viccelek. Igen, azt a kupacot, amit nagy gondosan összeválogattál!

Gondolj csak bele, hányszor fordult elő veled, hogy a nyaralásra bepakolt ruhák közül minimum egyhez hozzá sem nyúltál? És Te is tudod, hogy nem egy ilyen dolog volt a táskádban!

Hogy miért kell okosan pakolni?

Ha hátizsákkal utazol, gondolom mondanom sem kell: mert ezt fogod cipelni végig, hacsak nem unod meg útközben, és kukázod ki a dolgaid felét. De akkor meg minek viszed őket magaddal?

Igen-igen, most mondhatnád, hogy:

De hát én gurulós bőrönddel utazom, azt csak húzni kell, és kész!

Igen, húzni. Amikor Angliából költöztem haza majd 1 éves kalandozásom után 19 évesen, én is húzós bőrönddel jöttem. Egy 30 kilóssal. Én is "csak húztam", át az egész városon, a karom úgy az első utcasarkon bedurrant, és a buszra mindig valaki más segített feltenni, mert meg sem bírtam emelni. Nem mondom, hogy én lettem Popeye a végére, de egy darabig nem jutott eszembe karra gyúrni, na. 

Másodszor:

Gondold végig, milyen időjárás várható legjellemzőbben ott, ahol utazol, és ennek megfelelően pakolj!

Teljesen felesleges magaddal vinned a bundabugyi gyűjteményt, ha meleg helyre készülsz.

Íme az én hasznos / haszontalan listám, hátha ad Neked is némi támpontot.

Saját tapasztalatból tudom, hogy az utazás egyik legnagyobb kihívása az összepakolás.

Mit vigyek magammal?

Milyen idő lesz?

Hány táska kell?

Feladott poggyász, vagy elég a kézi is?

És még sorolhatnánk.

Ebben a bejegyzésben összeszedtem néhány dolgot, ami segíthet utazás előtt.

DOLGOK, AMIK JÓL JÖHETNEK

1. Praktikus hátizsák/bőrönd: kezdetben nem voltam kibékülve a hátizsákom színével (oké, oké, tudom), de ma már azt mondom: az egyik legjobb választásom a hátizsákom volt. Szó szerint óriási terhet vesz le az ember válláról a megfelelően megválasztott hátizsák! Gondolom a bőrönddel ugyanez a helyzet, bár bevallom, én nem vagyok bőrönd párti.
2. Kényelmes cipő: elengedhetetlen! Túrázás esetén túraszandál és/vagy túrabakancs ajánlott.
3. Kalap: életmentő, ha meleg helyre készülsz! Égett már le a füled? Az enyém igen, és csak 1 napig nem volt rajtam kalap. Nem volt túl kellemes.
4. Okostelefon: a GPS óriási segítség! Ennek köszönhetően valahogy mindig visszataláltam a szállásra, vagy megtaláltam a helyet, amit akartam. Offline térkép használathoz sem utolsó, és zenehallgatásra is szuper. Arra viszont figyelj, hogy ha sok mindenre használod, nagyon hamar lemerül.
5. Powerbank: a sok mindenre használós esetre.
6. Zajszűrős fülhallgató: jó szolgálatot tesz! Akár utazás közben, akár alvás előtt jól jön, ha csak azt hallod, amit szeretnél.
7. Nedves törlőkendő: multifunkcionális kiegészítő.
8. Füldugó, szemfedő: elengedhetetlen! Hostelezéskor biztosan, ha néha napján alváson is töröd a fejed. 
9. Lakat: ha már a hostelek szóba jöttek. Lakat mindig legyen Nálad, mert a szekrényeket általában csak saját lakattal tudod bezárni.
10. Műanyag tasak / vízálló telefontartó: egyedül a strandon, állsz a vízben a telefonoddal, bankkártyáddal, irataiddal a kezedben, megvan? 
11. Esőkabát/ vízálló hátizsák védő/ esernyő: az első kettő mindig nálam van, érdemes könnyű és kicsire összehajtható típust választani.
12. Két bankkártya, több kicsi pénztárca: ha nem akarod mindig minden értékedet egy helyen tartani.
13. Kisebb táska: a mindennapokhoz. Én egy vízálló tornazsákkal nyomulok napközben, elég praktikus.
14. Naptej, napszemüveg: ezt gondolom nem szükséges magyarázni.
15. Egyéb praktikus kiegészítők meleg idő esetén:       

• flip-flop papucs
• Hölgyeknek kendő: magadra tudod teríteni pl. templomokba lépés előtt, de strandruhának is kiváló
• fürdőruha / fürdőnadrág
• törölköző: válassz gyorsan szárazó, kicsire hajtható változatot
• hálózsák bélés: ha várhatóan olyan helyen is megfordulsz, ahol bizonytalan a szállás minősége

Amit én magammal vittem az első utamra, de nem kellett volna:

Első utamra a nagyobb hátizsákomat pakoltam tele, egészen 11 kilóig. Hidd el, az rengeteg! Volt olyan napom, amikor a 40-42 fokban egész nap cipeltem, hegynek fel, majd le, és amikor megálltam, hogy megigazítsam a szandálom- persze nem vettem le a hátamról a hátizsákot-, az egész a nyakamba csúszott, és úgy becsíptem a derekam, hogy öröm volt nézni!

A FELESLEGES DOLGOK

1. Sosem hordott cipők: nehéz is volt, fel is törte a lábam, remek ötlet volt
2. Esernyő: ez könnyű súlyú verzióban jól jöhet, na, én nem ilyet vittem magammal
3. Kinyomtatott leírások: helyet is foglalnak, súlyuk is van, cserébe rájuk se néztem
4. Még pár szett ruhanemű: teljesen felesleges, sose volt rajtam egyik sem
5. Fél tonna kencefice: semmi szükség rájuk, bőven elég, ha bedobálsz pár termékmintát és kis flakon tisztálkodószert a neszeszeredbe!

Az egész egy meleg, nyári napon kezdődött.

Épp a parton sütkéreztem, és hallgattam a tenger kellemes morajlását.

Bárcsak örökké tartana ez a nyugalom!

Annyira jól esne kiszakadni az állandóan rohanós, kapkodós, normálisnak mondott életből!

Na de várjunk csak, hiszen ez az én döntésem. Miért ne lehetnék ott, ahová vágyom, amikor nyugalomra, kikapcsolódásra van szükségem? 

Izgatottan kaptam elő a táskámból a kis jegyzetfüzetem és a ceruzám.

Bakancslista!

Hiszen nekem még bakancslistám sincs! Egész életemben álmodoztam dolgokról, helyekről, élményekről, de sosem írtam fel őket? Micsoda butaság! Na, akkor most pótoljuk szépen!

A gondolatok csak úgy cikáztak a fejemben, alig győztem jegyzetelni.

Hova szeretnék utazni?

Mit szeretnék megnézni? Csinálni? Megtanulni? Kipróbálni? Átélni?

Néhány perc leforgása alatt mindegyik kérdésre adott válaszom a jegyzetemből nézett vissza rám: ekkor született meg a bakancslistám. ♥

DREAM~LOVE~TRAVEL

Álmodj róla, szeress bele, indulj útnak!