Miután a reggeli Vatikáni Múzeum látogatásomat bebuktam, nekivágtam a környék felfedezésének. Rálestem a térképre, mi van még itt a közelben: az első dolog, amire figyelmes lettem, egy nagy, zöld, csillag alakú valami, középen felirattal: Castel Sant'Angelo

Hú, ez biztos valami vár lesz, nézzük meg! Elindultam hát a frissen felfedezett váram felé, amivel kapcsolatban pár perc múlva azért leesett, hogy ez nem Szent Ándzselo vára, ahogy én azt elsőre gondoltam. Napi szőke én kipipálva!

Figyelem! Néhány mondat történelem következik!

Az Angyalvár, római nevén Castel Sant’Angelo, eredetileg Hadrianus császár síremlékének épült a II. században. Később katonai erődítménnyé alakították át, majd a XIII. században III. Miklós pápa egy titkos alagúttal köttette össze az Angyalvárat ás a Vatikánt, hogy a vár szükség esetén biztonságos menedéket nyújthasson. A vár több ízben is segítette a pápák munkásságát: veszély esetén menedékként, békés időkben nyári rezidenciaként szolgált.

Érdekesség, hogy a várat börtönként is használták, többek között Giordano Bruno, a híres filozófus is itt raboskodott, mielőtt eretnekség vádjával máglyahalálra ítélték.

Nevét a pestisjárvány idején kapta: a lengenda szerint a pápa a vár tetején látta meg Mihály arkangyalt, amint a büntetés kardját visszahelyezi hüvelyébe, jelezvén, hogy vége a járványnak.

Ennyi elég is lesz a töri órából, kanyarodjunk vissza szépen a jelenbe. Amikor épp nem fújta le a fejemet a szél, készítettem néhány képet: a várból például szép kilátás nyílik a Szent Péter Bazilikára:

Itt találkoztam egy csoda jófej sirállyal, akivel megegyeztünk egy szelfi fotóban:

A lépcsőfordulóban belebotlottam Voldemort kőszobrába:

Az egyik terem falát pedig a következő festmény díszíti, kommentelnem szerintem szükségtelen:

Az Angyalhíd, mely az Angyalvárat köti össze Róma városával, a mai napig csodás látványt nyújt az arra látogatóknak. A szívás, hogy itt is, mint minden frekventált turista helyen, rengeteg ember van, szóval jobb, ha beletörődsz: bizony ott fog virítani a fotóid nagy részén a baseball sapkás, kamerában végződő fejű, lecsatolható gatyás, nagybetűs Turista.

Postaláda

Rómában többször találkoztam utcára kihelyezett postaládákkal, melyek egyike az Angyalvár és a Bazilika közötti téren található. Biztos csak én vagyok szkeptikus, de nehezemre esett elhinni, hogy ezek nem csupán kamu postaládák. Megkérdeztem hát az ottani képeslap árust, hogy ha ide bedobom a képeslapom, tényleg eljut a címre, amit ráírok?

Morcos fejjel közölte, hogy igen, miért, mit gondoltam?!, de nincs bélyege, szóval kár a gőzért.

Na kössz, ezzel a mondattal most pont nem azt erősítetted meg barátom, hogy tévedek! Sebaj, ez a teszt most nem jött össze, de ha legközelebb Rómában járok, egy potya-postaládát biztosan ki fogok próbálni.

Ez a kép annyira jól sikerült, hogy ha jobban megnézitek, olyan, mintha a képeslapon szereplő pápának kilógna a könyöke az állvány mögül. ;)

Következik: Róma - Szent Péter Bazilika