Ha Rómában jártok, és a számtalan ókori örökség megcsodálása közben már lejártátok a lábatok, meleg szívvel ajánlom Sperlongát egy tengerpartos, napozós, semmittevős ejtőzésre.

Készen álltok?

A technikai infókról csak annyit, hogy vonattal könnyedén eljuttok Fondi-Sperlongába, és onnan a strand nagyjából 15-20 perc buszútra van. A buszhoz csak kövessétek a tömeget, nyáron a napozóágyas, vízi krokodilos emberkéket.

Szóval, Sperlonga.

Amikor tavaly nyáron Rómában voltam, elhatároztam, hogy egy napot strandolásra fogok szánni. Rómához legközelebb Ostia van, de a Rómában élők szerint az utóbbi években sajnos nagyon leromlott az állapota, elég koszos, szemetes, és már ők se mennek oda szívesen, ha víz közelébe vágynak. Ők javasolták Sperlongát, mint egy kicsit távolabbi, de minőségében messze színvonalasabb helyet, ahol kellemes környezetben lehet napozni és pihenni a tengerparton. És milyen igazuk volt!

Amikor megérkezett a busz Sperlongára, és leküzdöttem magam a sok napozóágy, hűtőtáska, felfújt vízi szörnyeteg között, majd beleszippantottam a levegőbe, már tudtam, hogy jó helyen járok. A tenger közelében valahogy más illata van a levegőnek. Ahogy a víz vélt irányába fordultam, jobbra rögtön egy tábla jelezte:

STRAND JOBBRA, A LÉPCSŐN LEFELE

Szóval, én elindultam balra. Na nem azért, mert nem nem tudom megkülönböztetni a jobb és bal kezemet, csak tudjátok, nem feltétlenül szeretek a kitaposott úton járni. És milyen jól döntöttem! A jobb oldali strand rész ugyanis kicsi, koszoskás a part, és dugig van emberrel, balra viszont mesés a tengerpart! Arról nem is beszélve, hogy a falu pici, kanyargós, tüneményes kis utcáin és lépcsőin keresztül visz az út a vízhez. Sokszor úgy éreztem, épp valakinek a verandáján sétálgatok, vagy egy-egy lépcsősor már nem is az utca része, és mindjárt betoppanok egy lakás előszobájába.

A strand nagy része tele van fizetős napozóággyal, szóval ha szívesebben napozol ágyon, és nem egy lepedőn a homokra terítve, akkor ki is bérelhetsz egyet. Akinek viszont ehhez nincs kedve, annak is terem ám itt napozási lehetőség! Az egyik megoldás, hogy a víz és a napozóágyak közé heveredsz le, és kész. Vagy lesétálsz a part legvégébe, és ott nyugalomban, békességben, napozóágy mentesen tudsz pihenni. A homok tiszta, kellemes, bár nyáron a tűző napon azért ez is felforrósodik, szóval csak óvatosan a mezítlábas rohangálással.

A strand legvégéből néhány perc sétára megtekinthető Tiberius barlangja is, ha egy kis kultúr-kikapcsolódásra vágynál.Nem tudom, ki hogy van vele, de én két darab kőmaradvány megnézésétől is el tudok ájulni, Róma valahogy ezt hozza ki belőlem. Szóval, természetesen én bementem a „múzeumba”, és nem csak kivülről a kerítésen keresztül kíváncsiskodtam, mit tudhat ez a barlang. Nekem maximálisan megérte az azt hiszem, 5 eurós belépő.

A barlang vizit után még ejtőztem egy kicsit a parton, aztán szép komótosan visszasétáltam a buszhoz, és búcsúzóul azért csak meglestem, mi van jobbra, amerre a tábla eredetileg mutatja: Strand. 

Olvasnál Rómáról is? Itt megteheted.